Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke közleményben reagált Korhecz Tamás felvetéseire, amelyek a tegnapi zentai rendezvényen is elhangzottak. Ebben azt írja: a személycserékre vonatkozó döntéseit nem áll szándékában felülvizsgálni, és visszautasítja a bizottsági tagok szakmai hozzáértésének megkérdőjelezését.
Hajnal Jenő közleményében kifejti: a kulturális bizottság élére Siflis Zoltán helyére azért került Penovác Náray Éva, mert az egyetemi végzettséget és a kulturális intézményben eltöltött tartós munkatapasztalatot tartotta szem előtt, az oktatási bizottság élére pedig ezen elvek szerint került Joó-Horti Lívia pszichológus helyére a tanári-nevelői tapasztalattal rendelkező Perpauer Attila.
Zsoldos Ferenc szerződésének felbontása kapcsán azt írja, a civil életben fontosabbnak tartotta, hogy a szórványközpontokat vezető hat személynek adjon lehetőséget a munkára. Korhecz Tamásnak az ösztöndíjakra vonatkozó észrevételei kapcsán az MNT elnöke arra emlékeztet, maga Korhecz Tamás volt az, aki 2011 márciusában azt javasolta: egyetlenegy generáció kapjon csak ösztöndíjat, és csak a VMSZ Elnökségének erőteljes nyomására alakult ki a jelenlegi elv.
Hajnal Jenő úgy fogalmaz: a jelenlegi MNT és a Hivatal legnagyobb bravúrjának tartja, hogy a hivatalátadással elérhetetlenné vált szervergép, a köddé vált rendszergazda és a széteső informatikai háló ellenére egyáltalán ki tudták fizetni az ösztöndíjakat. A népesedési akcióterv vonatkozásában pedig szónoki kérdésnek nevez minden számonkérést, hiszen az akciótervben a meghozandó intézkedések határideje 2014 márciusa volt, így Hajnal Jenő szerint a felelős személy maga Korhecz Tamás.
A Magyar Nemzeti Tanács elnöke közleményében azt írja: fontosnak tartja az együttműködés megteremtését, a címkézést és a rombolást azonban távol kívánja tartani, a vitát pedig lezártnak tekinti.
Forrás: pannonrtv
Komentari odražavaju stavove njihovih autora, ne nužno i stavove redakcije portala Magločistač. Na našem sajtu biće objavljeni svi pristigli komentari, osim komentara koji sadrže govor mržnje, psovke i uvrede ili nisu u vezi sa temom članka koji se komentariše. Govor mržnje je definisan Zakonom o javnom informisanju i medijima, koji u članu 75. kaže: „Idejama, mišljenjem, odnosno informacijama, koje se objavljuju u medijima ne sme se podsticati diskriminacija, mržnja ili nasilje protiv lica ili grupe lica zbog njihovog pripadanja ili nepripadanja nekoj rasi, veri, naciji, polu, zbog njihove seksualne opredeljenosti ili drugog ličnog svojstva, bez obzira na to da li je objavljivanjem učinjeno krivično delo”. Pre nego što budu objavljeni, komentari moraju biti odobreni od strane naših moderatora, pa vas molimo za malo strpljenja.