OSZTROGONÁC SIMON, A VÁROSI TANÁCS FÖLDMŰVELÉSI ÜGYEKKEL MEGBÍZOTT TAGJA: A MINISZTÉRIUM ELIDEGENÜLT A HELYI ÖNOKRÁNYZATOKTÓL IS, ÉS A GAZDÁKTÓL IS

Az új, a mezőgazdasági földekről szóló törvény 52 helyen említi, mit kell a helyi önkormányzatnak tenni e terén, viszont, a törvényben sehol sem írja, mi az igazgatóság és a Mezőgazdasági Minisztérium feladata

A helyzetet, amelyben az önkormányzat mezőgazdasági osztálya van, a legékesebben talán úgy lehetne leírni, hogy ez az osztály két malomkő között örlődik.  Egyfelől, az állam megköveteli a törvénykövető magatartást, másfelől viszont, maga sem tartja tiszteletben azt.  A Vajdaságról és a köztársasági költségvetésből történő 7 százalékra való jogáról szóló történetre hasonlít a helyzet.  De, inkább adjuk át adjuk át a szót a Városi Tanács mezőgazdasági ügyekkel megbízott tagjának,Osztrogonác Simonnak, hogy elmondja, milyen problémákkal szembesül a helyi önkormányzat, amikor az állam és a gazdák érdekeinek érvényesítéséről van szó:

“Sajnos, sok a probléma, és nagy részük politikai jellegű.  Példaként az egyházi földeket tudom felhozni.  Létezik egy 2007-es határozatunk, mely szerint 700 hektár állami földtulajdon lett törvényellenesen átadva a vallási közösségeknek használatra, és ezt a kérdést a mai napig sem oldottuk meg.”

Ezt a határozatot 2007-ben a Vajdasági Magyar Szövetség hajtotta végre, melynek Ön is tagja.  Ezután, sem a Demokrata Párttal, sem a jelenlegi Szerb Haladó Párttal alakított koalícióban nem sikerült semmissé tenni ezt a határozatot, s az Ön pártja, néha-néha, tartózkodott a témában megtartott szavazás alatt.  Hogyan magyarázza ezt?

“A jó előbb mondtam, hogy a munkámban a legnagyobb nehézséget a politikai nézeteltérések  okozzák.  A játékban nemcsak a VMSZ vesz részt, hanem a DP és a SZHP is, akik befolyásosabbak voltak vagy most is azok.  Sajnos, jelenleg sincs meg a politikai akarat ahhoz, hogy ezt a problémát megoldjuk.”

Tekintettel arra, hogy ön is földműveléssel foglalkozik, hogyan látja ezt a problémát: egyfelől arról beszél, hogy az egyházak törvényellenesen kapták bérbe a földek, másfelől, mégis tiszteletben tartja a párt akaratát, aki önt a jelenlegi funkciójára kinevezte?

“A kérdésre a szakma oldaláról tekintek.  Mivel, nem csak arról van szó, hogy a gazdáink nem juthatnak hozzá azokhoz a földterületekhez, amelyeket az egyházak használatra kaptak, hanem itt személyes érdekekhez fűződő problémák is vannak.  Ugyanis, ha csupán az egyházi közösségekről lenne szó, akkor teljesen más véleményem lenne minderről.  De, amikor ezzel a személyes érdekek is összefonódnak, akkor az tényleg nincs rendjén.”

Kire gondol? A gazdákra?

“Nem mondanám, hogy ezek a személyek földművesek, inkább bizonyosz politikai pártokhoz közel állóknak nevezném őket.”

Hogyan jellemezné az illetékes, köztársasági hatóságokkal folytatott együttműködését? Mindenek előtt a Mezőgazdasági Minisztériumra és az állami termőföldkezelő  igazgatóságra gondolok.

“Sajnos, nem mondhatom, hogy jó az együttműködés.  Többször is elmondtam már, hogy bárki, aki csak egyszer is volt az állami termőföldkezelő igazgatóságban, már első pillantásra láthatta, hogy ott a dolgok nem úgy működnek, ahogyan kellene.  Az új, a mezőgazdasági földekről szóló törvény 52 helyen említi, mit kell a helyi önkormányzatnak tenni e terén, viszont, a törvényben sehol sem írja, mik az igazgatóság  és a Mezőgazdasági Minisztérium feladatai.  Vagy, mondjuk, a helyi önkormányzat évi programjának részét képező elővásárlási jogról szóló határozattal kapcsolatban akár két hónapot is kell várni a Minisztérium válaszára.  Természetesen addig nem végezhetjük a dolgunkat.  Ez többször is megtörtént már.”

Hogyan tolmácsolja azt a tényt, hogy  a mezőgazdasági földterületekről szóló törvény meghozatala előtt, az állami hatóságok nem rendelkeznek pontos adatokkal arról, hogy mekorra földterülettel rendelkeznek?

“Sajnos, ez így van.  Mondok egy példát: a mezőgazdasági miniszterasszony két héttel ezelőtt jelentette ki, hogy Szabadkán 24 ezer  hektár állami földterület van.  Mi, azonban, 2006-tól kapjuk az adatokat a Köztársasági Földméréstani és Kataszteri Intézettől, s ezek alapján, Szabadkán valamivel több mint 16 ezer hektár állami földterület van.  Mi csak ezekkel az adatokkal tudunk dolgozni, és elmondhatom, hogy ez utóbbi adatok felelnek meg a valós helyzetnek.  Ugyanis, kiadhatjuk a Palicsi-tavat vagy az autópályát a gazdáknak bérbe, csak azt nem tudom, hogyan fogják majd felszántani.  Tehát, egy dolog az, ami a papíron van, a másik meg a valós helyzet.  Tehát, a valós helyzet az, hogy a 16.900 hektárból 12 – 12,5 ezer hektár a megművelhető földterület, mivel sok olyan eset van, hogy a mezőgazdasági földterület magába öleli a lóversenypályát, temetőt, játszóteret stb. Ez is azt mutatja, hogy a kataszteri könyvekben nincsenek rendezve az adatok, mi, viszont, évek óta kérjük, hogy Szabadkán is legyen köztársasági mezőgazdasági felügyelő, és meggyőződésem, hogy soha nem teszünk rendet ebben a kérdésben, amíg nem lesz egy felügyelőnk.”

Azonban, sem a mezőgazdasági felügyelő asszony, sem a Mezőgazdasági Minisztérium, a Köztársasági Földméréstani és Kataszteri Intézet képviselői, – bár az önkormányzat meghívta őket – nem jelentek meg a nemrégen megtartott tribünön, melyet annak a témának szenteltek, hogy mekkora az állam tulajdonában lévő földek összterülete Szabadkán.  Ezt mivel magyarázza?

“Sajnos, az illetékes hatóságok gyakran nem állnak sem a helyi önkormányzat, sem a gazdák rendelkezésére.  Ami, a mezőgazdasági felügyelőasszonyt illeti, azt hiszem, objektíve, ő nem képes a megfelelő módon elvégezni a munkáját, mivel az illetékessége a Nagykikindától Zomborig terjedő területet öleli fel.   Egy ember számára ez óriási terület és  mindehol probléma van.   A kataszteri hivatalt illetően, elmondhatom, hogy meglehetősen jó az együttműködésünk.  Arról, azonban, hogy a kataszteri hivatalon belül milyen viszonyok uralkodnak, inkább nem beszélnék.  A  köztársasági hatóságoknak és a kormánynak kell elrendezniük az ottani viszonyokat.”

Az állami földterületek problémája mellett, az ún. “állattemető” kérdése sincs megoldva.  Hol tart most a gyűjtőközpont építése?

“Ez is az a kérdés, amely nemrégen még a köztársaság, pontosabban a Minisztérium, hatáskörébe tartozott, és pár éve ruházták át a helyi önkormányzatokra.  Szerintem, ez nem csupán a helyi önkormányzatok feladata, hanem a kormánynak is segítenie kellene, mind a források biztosításával, mind a hűtőházak, illetve a gyűjtőközpontok kiépítésével.  Ugyanis, nem lehet egész Szerbia problémáját egy gyepmesteri telepen, a zomborin, megoldani.  Itt, Szabadkán meglehetősen jó helyzetben vagyunk, mivel sikerült találni egy olyan helyszínt, ahol eddig is állattemető volt és ahol az állattetemek elföldelése engedélyezett.  Remélem, hogy jövőre sikerül felépíteni a gyűjtőközpontot, de hogy mi lesz a gyepmesteri telepekkel, azt csak a kormány tudja megoldani.”

Ha jól tudom, a gyűjtőközpont építésében inkább a norvég, mint a mi kormányunk vesz részt.

„Így van. Sikeresen pályáztunk a norvég kormánynál.  Ez a projekt már a vége felé közeledik, és jövőre kellene elkezdeni Szerbia négy városában a gyűjtőközpontok építését.”

Milyen összegekről van szó, legalább is Szabadka esetében?

„Attól függ, hogy magáról az épületről, vagy a speciális járművekről beszélünk-e.  Minden esetre, 10 millió dinárt meghaladó összegről van szó.”

Hogyan jellemezné a gazdákkal folytatott viszonyt?

“Természetes, hogy igyekszünk jó együttműködést folytatni a gazdáinkkal és azt hiszem ez sikerül is.  Ezért véleményem szerint, ez az együttműködés korrektnek mondható és általában sikeresen oldjuk meg a problémákat.”

Nem minden földműves van ezen a véleményen.  A Földművesek Egyesülete, például, már felszólította a helyi önkormányzatot, hogy nem eléggé kezdeményező amikor a Minisztériummal közösen megoldandó problémákról van szó, mondjuk, az állami földterületekkel kapcsolatban és ennek a gazdák látják kárát.

“Azt hiszem, ezt a kérdést sikerült tisztázni az utolsó ülésünkön, amikor egy prezentációban pontosan megmutattuk, mekkora földterülettel rendelkezünk.  Ami az Ön állítását illeti, azt mondhatom, hogy mindig lesz egy-két termelő, aki nem lesz megelégedve.  Számomra, azonban, többet jelent az, hogy a nagy többség elégedett a munkánkkal és az együttműködésünkkel.”

Az az “egy-kettő” is, ahogyan Ön fogalmazott, kérte, hogy a gazdák is legyenek képviseltetve az állami, mezőgazdasági földterületek rendezésének, védelmének és használatának kidolgozásával megbízott bizottságban.

“Először is, mindenkinek, így a termelőknek is, ismerniük kell a program kidolgozásának folyamatát, pontosabban, azt, kinek van joga arra, hogy részt vegyen a bizottság munkájában, mivel foglalkozik az egyik, a másik, a harmadik bizottság.  Sajnos, a termelőink nincsenek jól tájékoztatva ebben a kérdésben, mivel a gazdák eddig is be voltak kapcsolva a program kidolgozásába és ez továbbra is így lesz.  Még a törvény is úgy fogalmaz, hogy a program kidolgozásába be kell kapcsolni a gazdák képviselőit is.  Az viszont egy másik kérdés, hogy a programot kidolgozó bizottságokban van-e helyük a politikai pártok képviselőinek.  Azt is el kell mondanom, azonban, hogy gyakran nem világos, kit is képviselnek valójában a gazdák egyesületei, mivel gyakran volt olyan érzésem, hogy képviselőik inkább a személyes, és nem annyira a közös érdekeket védik.”

Az Ön számára is ismeretes, hogy az állami földterületekre megtartott nyilvános árveréseken történtek visszaélések, azáltal, hogy az árverésekre  “harmadik személyeket” jelentkeztek, akik valójában nem fogják majd megművelni a földterületeket később.  Reagált-e az önkormányzat erre, mondjuk, úgy, hogy feljelentette az ilyen eseteket a felügyelő hatóságnál?

“Nem tisztem, hogy arról vitatkozzak mi a visszaélés és mi nem. Ez a felügyelőség dolga.  Ugyanis, biztosan Ön is tudja, hogy nem egyszerű dolog bebizonyítani, hogy valaki egy másik személy nevében licitál, mivel, a törvény szerint, aki teljesíti a feltételek, joga van arra, hogy ajánlatot tegyen.  Azonban, mindenképpen aggasztó, ahogy néhány “becsületes” gazda feltalálja magát, amikor az Ön által említett problémáról van szó.  Mégis, azt hiszem ez nem a helyi önkormányzat, hanem az illetékes felügyelőségek, sőt bíróságok dolga.“

Tud-e arról, hogy a bérleményből befolyó eszközök nem célrendeltetésszerűen lettek elköltve, illetve, hogy sikertelen projektekbe fektették be őket?

“Sajnos sikertelen projektek vannak és voltak már 2010 és 2012 között is.  A szélvédő övezetekről  és az erdősítésről van szól, valamint a földutak építéséről.  A Misityevót és Tavankutot összekötő útról van szó,  ahol a kifizetés előre megtörtént, de az útépítés nem fejeződött be.  A szélvédő övezetek esetében is több tíz millió dinárt lett elköltve, és alig valami valósult meg.  Az erdősítést illettően, pedig katasztrofális a helyzet.  Annyit tudunk, hogy ezek a területek visszakerültek a mezőgazdaságilag megművelhető területek csoportjába és hogy az erődsítésből semmi sem lett. A pénzek, pedig, nemcsak hogy nem lettek célrendeltetésszerűen elköltve, hanem még el is sikkasztották őket.“

Meddig jutottak a felelősség megállapításában e mulasztások tekintetében?

“A Parkosítási és Köztisztasági Közművállalat ellen két évvel ezelőtt indult az eljárás, de, ahogy tudom,  a bíróság még mindig tárgyalja az ügyet.   Minden esetre, az erdősítést illetően, sok a kérdés, de majd a rendőrség és a bíróság mondja ki, ki a bűnös és ők végzik majd a megfizetettést.”

Eszébe jutott-e, hogy a személyes meggyőződése és a párthovatartozás közötti ellentét miatt, mindent itthagyjon és visszatérjen ahhoz, amivel azelőtt is foglalkozott?

“Tekintettel arra, hogy már négy éve vagyok ezen a funkción, nem lenne korrekt azt mondani, hogy ilyesmi soha nem jutott eszembe.  Ez főleg az elmúlt egy-két hétre vonatkozik, amikor gyakran elgondolkoztam azon, hogy át kellene mindezt adni az okosabbaknak, én meg azzal foglalkoznék, amivel azelőtt és amiből a mai napig is élek.”

Beszélgetett: Zlatko Romić (Magločistač)

Fordítás: Papp Erika

Szerb változat:
SIMON OSZTROGONÁC, ČLAN GRADSKOG VEĆA ZADUŽEN ZA POLJOPRIVREDU: MINISTARSTVO JE OTUĐENO I OD LOKALNE SAMOUPRAVE I OD POLJOPRIVREDNIKA

A Jó közigazgatás, közpolitikák, jó emberek: szabály, vagy kivétel? c. szöveg  a Jó közigazgatás és közpolitikák Szabadkán c. projekt keretében íródott. A projekt megvalósítását az  EBESZ szerbiai küldöttsége támogatta. A szöveg tartalmáért a felelősséget kizárólag a Centar gradanskih vrednosti (Polgári Értékek Központja) polgári egyesület viseli.  A szövegben kifejtett álláspontok nem szükségszerűen tükrözik az EBESZ szerbiai küdöttségének álláspontjait.

[clear]