V. MESZES ILDIKÓ: ÉLJEN A PÁRT! AKCIÓBAN RANKOVIĆ ÉS RÁKOSI UTÓDAI

Pengelogika: aki nem a mi talpnyalónk, az biztosan valaki más szolgája; mert az újságíró csakis szolga lehet

A vajdasági magyar közélet hullámzása a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának fellázadásával kezdődött, amelynek akarata ellenére a nyakába ültették Andrási Attilát. Ez volt az első nyilvános jele annak, hogy a Párt által monopolizált közéletben nem jól mennek a dolgok. Ezt követően a Magyar Szó újságírói tiltakoztak. Tehát adott volt a helyzet: az értelmiség egyes rétegei elégedetlenek voltak.

A magát demokratikusnak tartó és minden magyar képviselőjeként tetszelgő Párt, amely még véletlenül se diktatórikus, és minden véleményt meghallgat és tolerál, érdekes módon kezelte a helyzetet. A Magyar Szóban egy leváltási és megfélemlítési hullám indult el.

Kinder listája

Forrás: nkpj.org.rs

Így aztán, miután megállapodás született a párbeszédről, a lap dolgozói egy bővített szerkesztőbizottsági ülésen kérdéseket tehettek fel, és elmondhatták problémáikat, a párbeszéd jegyében július utolsó napjaiban néhány óra leforgása alatt feloszlatták a nyomtatott kiadással szemben folyamatosan növekedést produkáló internetes kiadás szerkesztőségét: Vígi Zsoldos Zsaklinát, Bajtai Kornélt, Tőke Jánost és Vígi Zoltánt, illetve ebben a csomagban Bajtai Kornélt a szabadkai rovat éléről is menesztették. A megkezdett párbeszéd folytatásaként októberben a kritikáknak is helyet adó Kilátó éléről a főszerkesztő menesztette Kontra Ferencet, majd nem sokkal később, még ugyanebben a hónapban, máig tisztázatlan körülmények között, lemondott a lap Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületében (igazgató bizottság) betöltött tagságáról Káich Katalin és Horváth Futó Hargita. Ez azután történt, hogy a két hölgy Kókai Péterrel közösen egy közleményt adott ki, amely szerint Varjú Márta jegelte Kontra Ferenc leváltását. Kettejük lemondása kapcsán internetes fórumok azt kezdték szellőztetni, hogy Újhelyi Lukács elnöki minőségében telefonon felhívta ezt a két hölgyet, ezután döntöttek a lemondás mellett. Egyébként a két hölgy ügye kapcsán a Magyar Szó újságíróinak egy csoportja Újhelyi Lukácshoz és az MNT-hez is fordult, de egyértelmű választ nem kaptak.

A Kontra Ferenc-ügy kapcsán kiadott közlemény harmadik aláírója, Kókai Péter se maradt ki a párbeszédes rendezésből. Ellene a lap vezetősége novemberben indított fegyelmi eljárást, amely egészen januárig elhúzódott. Ekkor újabb próbálkozás következett, újév után ugyanis a közszféra racionalizációjának örve alatt a cégvezetőség felkínálta neki az önkéntes felmondás lehetőségét. Illetve, még két embert szerettek volna ilyen módon „racionalizálni”: Mihájlovits Klárát, a lap egykori budapesti tudósítóját és Szikora Csabát, a hirdetőosztály helyettes vezetőjét.

A listának azonban még mindig nem értünk a végére. November 30-ai hatállyal a cégvezetőség szerződést bontott azzal a pénzügyi tanácsadó céggel, amelynek élén Dobranić Aranka áll. Az ő vétke az, hogy a Magyar Mozgalom gazdasági és vállalkozói szaktestületének a koordinátora. Egyértelmű szakmai indoklás.

És még mindig van tovább. Újévtől nem hosszabbították meg Kozma Rita, a lap magyarkanizsai tudósítója szerződését. Az indoklás a pénzhiány volt. Mint azóta kiderült, a magyarkanizsai önkormányzat az idén még a tavalyinál is több pénzt fordít a média finanszírozására, ráadásul azóta, a takarékosságra annyira odafigyelő cégvezetőség a pénzügyileg fenntarthatatlan tudósító helyett nem egy, hanem két másik embert alkalmazott, ők: Mikuska Judit és Tolnai Csaba.

Bérencek és nemzetárulók

Félretenni, leváltani, elhallgattatni, kirúgni mindenkit, aki akár kis kavics is lehet a gépezetben, fotó: mobydick-diving.com

A Párt – vagyis annak elnöke és „frauja” – ahelyett, hogy meghallgatta volna az elégedetlenkedőket, bekeményített, és úgy gondolta, majd megtanítja, hol lakik a Jóisten. Így aztán a színházban uralkodó elégedetlenséget úgy orvosolták, hogy az új mandátumú igazgató bizottság élére azt az Újhelyi Ákost delegálták, aki a színházi botrány első számú szereplője volt a Párt részéről. Ráadásul tették ezt olyan módon, hogy úgy nyomták át a tartományi kormányon a határozatot, hogy azzal az 50 százalékos alapítói jogokkal rendelkező szabadkai önkormányzatot, de még a Magyar Nemzeti Tanácsot is megkerülték. Fontos volt mielőbb erőt demonstrálni.

Persze, ez csak egy előjátéka volt annak, amit a héten a Párt a rebelliskedő újságírók további megfegyelmezése terén lépett meg. Új Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületet (TJGYT) kellett választani a Magyar Szóban és a Hét Napban is. (Ez a testület tulajdonképpen az igazgató bizottság.) Az utóbbi lap különösen vörös posztó a Párt szemében, hiszen hónapok óta a „Soros-bérenc” „szélsőjobb-balliberális” „nemzetáruló” Magyar Mozgalomnak is teret ad, ami miatt a Párt vezető személyiségei egyenesen bojkottálják a lapot, nem nyilatkoznak neki.

A két testületről szerdai ülésén döntött az MNT tájékoztatási bizottsága, ezek után pedig biztosra vehető, hogy maga az MNT is megválasztja őket.

A Magyar Szó esetében a Párt a testület élén meghagyta Újhelyi Lukácsot, a korábban már említett Ákos édesapját, aki végigvezényelte a lapnál a párbeszédnek álcázott rendcsinálást, illetve, mivel a munka még mindig nincs elvégezve, vannak még gyanús elemek, ezért erősítésként odatette a Párt pitbull üzemmódban működő alelnökét, Fremond Árpádot is, aki előszeretettel nevezi a saját véleményükhöz ragaszkodó újságírókat a Demokrata Párt bérenceinek. Pengelogika: aki nem a mi talpnyalónk, az biztosan valaki más szolgája. Mert az újságíró csakis szolga lehet. A további tagok: Bencsik István, a Pannon RTV újságírója, dr. Nagy Imre egyetemi tanár, Verebélyi Árpád plébános és Urbán Zsuzsanna iskolaigazgató. A lap részéről a TJGYT tagjai lettek Erdődi Edvina, a cég jogásza, a VMSZ újvidéki üdvöskéje, aki saját férjének a lap szétrobbantott online kiadásánál biztosított pluszjövedelmet hozó munkahelyet, ugyanis Kovács Birkás Zsolt főállásban, az Európa Kollégiumban nevelőtanár, Végvári Angéla grafikai mérnök, valamint a Párt és a főszerkesztőség nagy bosszússágára, a kirúgni próbált Kókai Péter. Ez nyilván keserű pilula, de a rendcsinálók nem kis elégedetlenségére a szerkesztőség titkos szavazáson őt választotta meg.

Az ördögtől való véteknek számító objektivitással kacérkodó Hét Nap sem járt jobban. Az ő TJGYT-jük élére Orosz Urbán Csilla projektmenedzsert javasolják, de helyet kapott a Párt komisszárja, a mozgalmasok kizárását precízen levezénylő Pál Károly és Fremond parlamenti kollégája, Kovács Elvira is. Rajtuk kívül a testület tagjai lesznek Brenner János szerkesztő, illetve a lap részéről Barát Tóth Lívia, Franciskovity Olga és Gyurkovics Virág.

A Párt vezetősége már jó ideje szenved sztálini üldözési mániában, ezért csapnak le házon belül és kívül is minden potenciális ellenségre. Ennek az üldözési mániának az egyik jele az is, hogy a szerdai ülésen Németh Ernő, a tájékoztatási bizottság elnöke az ülés megkezdése után öt perccel kapta meg a javaslatokat. Nem kell gondolkodni, vitázni, meg kell szavazni, oszt kész.

A Párt tehát példát statuál, keményen odavág mindenhova, ahol valaki ellenkezni mer vele. A Magyar Szó és a Hét Nap testületeibe delegált személyek jelentős részének köze nincs az újságíráshoz, de hát nem is azért kerültek oda, hogy a két lap szakmaisága javuljon. Ők a Párt öklei, akik kérdezés nélkül, vezényszóra végrehajtják a parancsot. Az pedig nem más, mint a rendcsinálás: félretenni, leváltani, elhallgattatni, kirúgni mindenkit, aki akár kis kavics is lehet a gépezetben.

Így kezeli ma a vajdasági magyarság legfontosabb politikai ereje az értelmiséget, a közéleti problémákat, így fogja össze a közösséget. Aleksandar Ranković és Rákosi Mátyás büszkék lehetnek utódaikra.

(Magločistač)

[clear]