TÓMÓ MARGARÉTA: MEGINT KIDOBTUK A PÉNZT AZ ABLAKON?

A palicsi Bagolyváron eddig elvégzett munkálatokat nem hagyta jóvá a műemlékvédelmi intézet szakmunkatársa, mert nem elégedett a kivitelezéssel – A megrendelő, Park Palics Kft. szerint minden a legnagyobb rendben

A palicsi Bagolyvár a Víztorony mellett talán a legismertebb épület a településen. Hosszú évtizedeken át vártak, vártunk a felújítására, s az végül kevesebb mint egy évvel meg is kezdődött. A homlokzatot, a csatornákat újították fel, a végeredmény azonban a független szakemberek szerint katasztrofális. Állítólag szinte mindent elölről kell kezdeni. A beruházó, a Park Palics Kft. szerint azonban minden a legnagyobb rendben, ők és a felügyelő szerv is elégedett az eddig elvégzett munkával.

A Bagolyvár építtetése Vermes Lajos, a sport szerelmesének nevéhez fűződik. Budapesten orvosnak készült, majd tornatanári végzettséget szerzett, mindeközben fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy Palicson versenyezhessenek Európa legnevesebb sportolói. Vermes Lajos alig volt húszéves, mikor megszervezte az első Palicsi Olimpiai Játékokat, amit a sporttörténet a modern kori olimpiai játékok elődjének tart. Vermes Lajos a családi vagyon felhasználásával ekkor építette fel a Bagolyvárat, ahol a Palicsra érkező sportolókat szállásolta el. Így ezt az épületet joggal tekinti a sporttörténet a világ első olimpiai falujának. Majd 1884-ben felépítette a palicsi kerékpárpályát, amely akkoriban Európa harmadik leghosszabb ilyen jellegű versenypályája volt, illetve az egyetlen az országban. A Palicsi Olimpiai Játékok sikerének az első világháború vetett véget. Vermes Lajos minden vagyonát a sportra áldozta. Elszegényedve és elfeledve 1945-ben, 85 éves korában hunyt el.

Az épülettel azt követően tulajdonképpen senki sem törődött. Lassan az enyészeté lett, a felújítása pedig végül 2014 tavaszán kezdődött meg.

A PARK PALICS KFT. SZERINT MINDEN RENDBEN

Négymillió dinárba került az épület külső rekonstrukciója, fotó: Magyar Szó

A Park Palics Kft.-től e-mailben feltett kérdéseinkre érkezett válasz.

Mikor kezdődött meg a Bagolyvár felújítása és milyen forrásokból fedezték a munkálatokat?

– A felújítás 2014-ben kezdődött meg. Az első fázis április 10-én, a második pedig október 20-án, ugyanebben az évben. A támogatást mindkét esetben a Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium biztosította. Az első fázis 2, a második pedig 1,9 millió dinárba került.

Miért történhetett meg az, hogy a munkálatok első fázisa egy félig bemeszelt homlokzattal ért véget?

– A Bagolyvár teljes felújítása összesen mintegy 20 millió dinárba kerülne. A pénzösszeg nem áll a rendelkezésünkre, hanem azt is részletekben tudjuk biztosítani, így a felújítás is néhány fázisban történik. A Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium egy 2013-ban kiírt pályázatán kétmillió dinárt nyertünk el, ez a pénz pedig egyszerűen nem volt elég a teljes homlokzat felújítására, s arra két fázisban került sor. A munkálatok második fázisa során befejezték a homlokzat felújítását, kicserélték a csatornákat, valamint a tető alatti fa ereszeket is felújították. Mindkét esetben a szabadkai Yumol Kft. volt a kivitelező.

Elégedett-e a Park Palics Kft. az elvégzett munkával?

– Igen, a munkálatokat a szakma szabályaival összhangban végezték el és ezt a szakmai felügyelők is megállapították.

Ki végezte a szakmai felügyeletet a munkálatok során?

– A felügyeletet a szabadkai Geoexpert Kft. végezte, azon belül is Zoran Bijelić építészmérnök.

A homlokzat, nem sokkal a felújítási munkálatokat követően már hiányos, több helyen lepörgött a festék. Mi ennek az oka, amennyiben Önök elégedettek az elvégzett munkával?

– A Bagolyvárat 1892-ben építették, s mivel az elmúlt több mint száz évben nem szigetelték le, az épületet semmi sem védte a talajvizektől. Hogy ez a probléma megoldódjon, mindenképpen szükséges elvégezni az épület horizontális szigetelését. A tervek szerint ezeket a munkálatokat az épület felújításának harmadik fázisában végeztük volna el. Időközben a város nyilvános felhívást tett közzé az épület bérbevételére, és a jelentkezéseket követően a város aláírta a szerződést a bérlővel, aki kötelezte magát arra, hogy az épületet használhatóvá alakítja. Az épület felújítási folyamata nagyon összetett és azt a Községközi Műemlékvédelmi Intézettel közösen végeztük, mert a Bagolyvár védelem alatt álló épület.

Mi az Intézettől hivatalos értesítést, miszerint találtak volna kivetnivalót az elvégzett munkában, nem kaptunk, így nem is tudjuk kommentálni azokat a kijelentéseket, miszerint az intézet nem elégedett a végeredménnyel.

A KIVITELEZŐ

A palicsi tájvédelmi terület talán legszebb épülete, a Vigadó, fotó: Magyar Szó

A szabadkai Yumol Kft. igazgatója, Nagy István lapunknak elmondta, amikor a versenypályázatokat kiírják, nekik van választási lehetőségük: vagy pályáznak az adott munka elvégzésére, vagy nem.

– Ez a munka egy részleges adaptációról szólt. Azt, hogy a beruházó miért határozta meg, hogy ebben a sorrendben és ütemben haladjon a munka, miért tette ezt így ahogy, azt nem tudom, és nekünk erre nincs ráhatásunk. Nekünk egy dolgunk van, hogy a vállalt munkát korrekt módon elvégezzük. Egyetlen munkafolyamatot sem kezdtünk el anélkül, hogy ne konzultáltunk volna a Műemlékvédelmi Intézettel, mindent olyan feltételekkel végeztünk el, amelyeket ők előirányoztak. Az, hogy a beruházó miért nem a tetőszerkezet felújításával kezdte, vagy miért nem a hidroizolációval, miért nem irányozták elő először az ablakok cseréjét, nem tudom. A Műemlékvédelmi Intézettel nekünk intézményi szinten van együttműködésünk és nem egyénekkel. Az ő mérnökeik határozták meg, milyen speciális anyaggal legyen bevakolva az épület és hogy milyen színre meszeljünk. A felügyeleti szerv jegyzőkönyvében az szerepel, hogy a munkát korrektül elvégeztünk, a kifizetés is megtörtént – mondta az igazgató.

A MŰEMLÉKVÉDŐK NEM HAGYTÁK JÓVÁ AZ ELVÉGZETT MUNKÁT

A Községközi Műemlékvédelmi Intézet szakembere, Luka Aćimović lapunknak telefonon annyit nyilatkozott, nagyon szívesen beszél részletesen a témáról, azonban szakmai útra kellett távoznia, ahonnan a hónap végén érkezik vissza. Kérdésünkre, miszerint elégedett-e az elvégzett munkával, annyit mondott, ő nem írta alá a jóváhagyást az elvégzett munkára, s ugyan őt kérték fel a munkálatok felügyeletére, azonban, amikor látta, hogy milyen irányba haladnak a dolgok és nem tud változtatni rajtuk, egyszerűen elhagyta az építkezést. – Egyáltalán nem vagyok elégedett, röviden annyit tudok mondani, hogy szinte mindent elölről kell kezdeni – mondta, majd hozzátette, szívesen nyilatkozik részletesen az épület állapotáról a hónap végén. Azt is megtudtuk tőle, hogy a héten adta ki az új feltételeket az épület felújítására a bérlőnek, aki ezzel összhangban kell, hogy nekikezdjen a további munkálatoknak.

A POLGÁRMESTER SEM ELÉGEDETT

A Vigadó felújítása 2006-tól 2011-ig tartott, de már az átadásakor hullottak szét a fa díszítések, elemek, azóta az épület állapota csak romlik, fotó: Magyar Szó

Maglai Jenő, Szabadka polgármestere lapunknak elmondta, ő sem elégedett az elvégzett munkával.

– Legyünk őszinték, ez egy katasztrófa, amit csináltak. Erre nem kellett volna így pénzt költeni, de ez van, ami van. Azt kell megnézni, hogy ki volt a felügyeleti szerv, aki aláírta, hogy az elvégzett munka megfelelő és mindent rendben talált, majd felelősségre vonni. Időközben a Bagolyvárat kibérelte a Tonković borászat, és ők a legminőségesebben szeretnék felújítani ezt az épületet. A jövőben meglátjuk, hogy a bérleti díjért cserébe milyen megállapodásra jutunk a borászattal, egy hosszú lejáratú bérleti szerződést kötnénk, ők pedig teljesen felújítanák az épületet. Ez azért is lenne fontos, mert a városnak lenne egy biztos bérlője, kapna egy épületet, ami teljes mértékben fel lenne újítva, nem csak sminkelve lenne. S adnánk egy tartalmat is, ami a kínálat minőségét is növelné – mondta Maglai.

A BAGOLYVÁR BÉRLŐJE

A Bagolyvár potenciális bérlője a Tonković borászat. Mint azt Gordana Tonkovićtól megtudtuk, egyelőre lehetőségként fennáll, hogy a Bagolyvárat teljes egészében felújítsák, s ott a Kadarka szőlőfajta előtt tisztelegve kisebb múzeumot alakítsanak ki, bemutatókat tartsanak. – Egyelőre még nagyon képlékeny ez a történet, zajlik az épület állapotának felmérése, ezt követően tudjuk megállapítani, mennyibe kerülne a felújítás, és hogy azt tudjuk-e vállalni. Ötlet szintjén létezik egyelőre a dolog – mondta.

KÉRDŐJELEK

A palicsi épületek kapcsán nem a Bagolyvár lenne az első olyan részben, vagy egészben felújított objektum, amelyen a végeredmény kifogásolható. Annak idején alig hogy elkészült a Vigadó, már pergett le róla a vakolat, hullottak le a fa betétek. Bizonyos munkákért felelősségre vonták a kivitelezőt, más esetekben csak legyintettünk a dologra, mondván: mit tehetnénk. A Bagolyvár esetében marad a kérdés, hogy a Községközi Műemlékvédelmi Intézet intézményi szinten végül kiadja-e a hivatalos jóváhagyást az elvégzett munkákra vagy esetleg közöl véleményt az elrontott folyamatokról? Amennyiben nem ad jóváhagyást, annak lesznek-e és ha igen, milyen következményei? A hivatalos jegyzőkönyv azonban arról szól, hogy a munkát korrekt módon végezte el a kivitelező. Továbbá az is szinte biztosnak látszik, hogy az épületet bérbe veszik, s ha minden igaz, a teljes felújítását vállalják. A kérdés továbbra is megválaszolatlan: Valóban kifogásolható-e az elvégzett munka minősége és mindez azt jelenti-e, hogy kidobtunk csaknem négymillió dinárt az ablakon?

Forrás: Magyar Szó (Tómó Margaréta)