A NAPLÓ KÖR ÚJVIDÉKEN: LIBERALIZMUS, AKTUÁLPOLITIKA, KÉPZŐMŰVÉSZET

A NAPLÓ KÖR ÚJVIDÉKEN: LIBERALIZMUS, AKTUÁLPOLITIKA, KÉPZŐMŰVÉSZET

Objavio: Magločistač

13.05.2015

Kategorija: Subotica

Párbeszédet ellenző események gyűrűztek be a közéletbe, s mostanra fokozhatatlanná vált a helyzet.“

A Napló megjelenésének és a Sziveri János által főszerkesztett Új Symposion szerkesztősége leváltásának évfordulójára emlékeztetett Bódis Gábor a Napló Körnek az Újvidéki Színházban megtartott legújabb összejövetelén.

Losoncz Alpár a liberalizmusról és a kisebbségről szóló értekezésének kezdetén abból a kérdésből indult ki, hogy miért is szitokszó a liberalizmus Vajdaságban. Szerinte a kisebbségi lét idejében mostanáig valójában abszolút liberális pártról nem lehetett beszélni, ennek az időszaknak olyan mozzanatait sorolt fel, amelyek csak valamelyest kapcsolódtak a liberalizmushoz, s rámutatott: a Napló Kör az első olyan szervezet, amely deklaratív módon szabadelvű.

Losoncz Alpár szavai szerint ebben a kisebbségi közegben a liberális gondolkodást gyakran bélyegzik meg úgy, mint ami nem kellőképpen nemzetileg elkötelezett, holott – mutatott rá – erre vonatkozóan a liberális nacionalizmus lehet ellenérv. Elmondta, a liberalizmus a szabadság körül forog, és sokat tett azért, hogy a szabadság legyen a modernitás alapvető nyelve, viszont – szögezte le – maga a szabadság is nehezen meghatározható, folyamatosan újra kell gondolni.

A liberalizmus szitokszó voltáról szólva két példát hozott, az egyik azt mutatta, hogy a vajdasági közfelfogás szerint az, aki a liberalizmusról beszél, az liberális, a másik példa szerint pedig a common sense úgy látja, hogy a Vajdasági Magyar Szövetségen (VMSZ) kívül minden a liberalizmushoz sorolható, holott ezek egyike sem igaz. „Átvesszük azokat a kategóriákat, amelyeknek itt semmilyen jelentősége sincs” – szögezte le. „Nem vagyunk párbeszédkapcsolatban a magyar hagyománnyal sem, azok sem, akik nemzetileg elkötelezettnek tartják magukat” – mutatott rá Losoncz Alpár, aki szerint a jelenlegi – a nemzeti ünnepek megjelölése miatt – egy szertartásos viszonyulás, de se gyötrődés, se együtt gondolkodás ezzel a hagyománnyal nincs. Mint fogalmazott, a liberalizmus valójában zavarodottságunknak a neve.

Az elmúlt napok történései miatt vesztett aktualitásából Pressburger Csabának az estre készített vezércikke, amelyben a VMSZ nyitást célzó szándékáról írt. Szavai szerint a párbeszédet ellenző események gyűrűztek be a közéletbe, s mostanra fokozhatatlanná vált a helyzet. Emlékeztetett, hogy Lovas Ildikó, aki „a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) egyik szürke eminenciásának számított, lemondott vagy lemondatták”, és a VMSZ új elnökségében sem kapott helyet. Azonban változásokat és a bejelentett nyitottság jeleit Pressburger szerint felülírta Pásztor István tegnapi közleménye. „Ez egy olyan súlyos inszinuáció, amelyre mindazoknak, akik magukra veszik ezt az inget, reagálniuk kell” – szögezte le Pressburger, majd kifejtette, hogy szerinte felelős pozíciót betöltő személy nem mondhat ki ilyet bizonyítékok nélkül, olyan emberekre vonatkozóan, akik bírálataik megfogalmazásakor soha nem álltak álnevek mögé. A Második Nyilvánosság Facebook-csoport magára vette ezt az inget és közleményt adott ki, közölte Pressburger, majd tervezett vezércikke helyett a MNY ma kiadott közleményét olvasta fel.

Tolnai Ottó a festmények történetéről értekezett képzőművészeti rovatként meghatározott felszólalásában. Mint elmondta, izgalmas, friss, üde, a jelen pillanatban fontosként meghatározható képről kíván beszélni a képzőművészeti rovatban, illetve visszaemlékezett: főbb képzőművészeti élményei éppen Újvidékhez kötődnek. „A festészet nem más, mint anyagmozgatás” – jegyezte meg egyebek mellett képzőművészeti élményeket és festménytörténeteket idézve, képeket ismertetve, majd megállapította: „A nagy festőkön keresztül ez a mi kis tartományunk.”

Az összejövetel végén Hófehér Alajos Svédországból írt levelét olvasta fel J. Garai Béla.

Forrás: vajma.info

 

***

„KRUG NAPLO“ U NOVOM SADU: LIBERALIZAM, POLITIČKE AKTUELNOSTI, SLIKARSTVO


Grupa mađarskih intelektualaca iz Vojvodine pod nazivom „Krug Naplo“ (Napló Kör) je sinoć u Novosadskom pozorištu – Újvidéki Színház održala tribinu na čijem je početku Gabor Bodiš (Bódis Gábor) podsetio na godišnjice početka izlaženja lista „Napló“ (dnevnik), kao i smene nekadašnje redakcije lista „Új Symposion“ na čijem je čelu bio Janoš Siveri (Sziveri János) – izveštava „Vajdašag ma“.

Alpar Lošonc (Losoncz Alpár) je govorio o tom zašto je liberalizam prokužena reč u Vojvodini. On je naglasio da do sada nijedna manjionska stranka nije bila apsolutno liberalna, mada je bilo razdovlja u manjinskoj eri koje su imale nešto dodira s liberalizmom. Dodao je da je „Krug Naplo“ prva organizacija koja se deklarisala kao livberalna. Lošonc se osvrnu na to da se unutar mađarske manjine liberalno razmišljanje često etiketira kao nedovoljno nacionalno opredeljeno, iako je kontraargumenat za to liberalni nacionalizam. Liberalizam se bavi slobodom i puno je učinio radi toga da sloboda bude osnovni jezik modernizma – mada se i sloboda teško definiše i konstantno je treba promisliti, rekao je Lošonc.

Kao primere za prokuženost reči „liberalizam“ on je naveo to što u Vojvodini vlada opšte mišljenje da onaj ko govori o liberalizmu, jeste liberal, kao i to da je opšte mišljenje da je sve ono što je van Saveza vojvođanskih Mađara (SVM) liberalno. Nijedno od ta dva tvrđenja nije tačno – rekao je između ostalog Lošonc.

Čaba Presburger (Pressburger Csaba) je pročitao saopštenje grupe „Druga javnost“ kojim je odgovoreno na saopštenje predsednika SVM, Ištvana Pastora (Pásztor István).

Oto Tolnai (Tolnai Ottó) je u svojoj redovnoj rubrici o likovnoj umetnosti govorio o istoriji slika.

Izvor: vajma.info

Podelite sa prijateljima:

Leave a Reply

Vaša email adresa neće biti objavljenja. Obavezna polja su markirana *

Upišite tekst *

Komentari odražavaju stavove njihovih autora, ne nužno i stavove redakcije portala Magločistač. Na našem sajtu biće objavljeni svi pristigli komentari, osim komentara koji sadrže govor mržnje, psovke i uvrede ili nisu u vezi sa temom članka koji se komentariše. Govor mržnje je definisan Zakonom o javnom informisanju i medijima, koji u članu 75. kaže: „Idejama, mišljenjem, odnosno informacijama, koje se objavljuju u medijima ne sme se podsticati diskriminacija, mržnja ili nasilje protiv lica ili grupe lica zbog njihovog pripadanja ili nepripadanja nekoj rasi, veri, naciji, polu, zbog njihove seksualne opredeljenosti ili drugog ličnog svojstva, bez obzira na to da li je objavljivanjem učinjeno krivično delo”. Pre nego što budu objavljeni, komentari moraju biti odobreni od strane naših moderatora, pa vas molimo za malo strpljenja.