Forrás: hetnap.rs
„Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete szerint a pénz megvan, a tárgyalások folynak.“
A magyar kormány 11 milliárd forintos (majdnem 38 millió eurós) segélyt biztosít harminc egy néhány vajdasági magyar vállalatnak és erről megkezdődtek a tárgyalások – mondta a nagykövet a szabadkai zsinagógában tett látogatásakor.
A nagykövet nem közölt részleteket a „tárgyalásokról“, így az említett cégek kilétéről sem, de ezzel megerősítette, hogy létezik a „magyar lista“, amelyet egyes médiumok a vajdasági magyarok közötti újabb megosztási kisérletnek minősítenek.
A projekt célja új munkahelyek teremtése, hogy ezzel is csökkentsék a kivándorlást az Európai Unióba. „Természetesen nem tudunk meggátolni senkit sem, hogy kivándoroljon oda ahova akar, de azoknak, akik itt szeretnének maradni minél jobb feltételeket szeretnénk biztosítani.“
Mivel a nagykövet sem nevezte meg a támogatandó cégeket, maradnak a feltételezések, találgatások. Azt sem lehet tudni vajon kész tény, hogy a lista vezetői Csákány Lajos (szabadkai vállalkozó) és Bunford Tivadar (a VMSZ szabadkai elnöke) cégei, amelyek a támogatási összegek negyedét kapnák?
Pásztor István minap a Politikának adott interjújában azt mondta, hogy az egész történetet politikai merénylet céljából találták ki és azért, hogy bebizonyítsák azt, ami ebben a történetben nincs. Az ezt megelőzői szavai azonban nagyban megkérdőjelezik valakinek a hitelességét: Pásztor ugyanis azt állította, hogy még azt sem tudni Magyarország egyáltalán akar-e itt befektetni és milyen körülmények között.
Kérdés kinek higgyünk: a Vajdasági Képviselőház elnökének, a még jobban erősödő legerősebb vajdmagyar párt elnökének és a vajdmagyar oligarchák lehetséges cimborájának vagy a magyar külügyminisztérium (az erre az alkalomra fel nem készített) képviselőjének?
Forrás: naplo.org
Zlatko Romić (Magločistač)
Komentari odražavaju stavove njihovih autora, ne nužno i stavove redakcije portala Magločistač. Na našem sajtu biće objavljeni svi pristigli komentari, osim komentara koji sadrže govor mržnje, psovke i uvrede ili nisu u vezi sa temom članka koji se komentariše. Govor mržnje je definisan Zakonom o javnom informisanju i medijima, koji u članu 75. kaže: „Idejama, mišljenjem, odnosno informacijama, koje se objavljuju u medijima ne sme se podsticati diskriminacija, mržnja ili nasilje protiv lica ili grupe lica zbog njihovog pripadanja ili nepripadanja nekoj rasi, veri, naciji, polu, zbog njihove seksualne opredeljenosti ili drugog ličnog svojstva, bez obzira na to da li je objavljivanjem učinjeno krivično delo”. Pre nego što budu objavljeni, komentari moraju biti odobreni od strane naših moderatora, pa vas molimo za malo strpljenja.