MÁSODIK NYILVÁNOSSÁG: NEM VAGYUNK BIRKÁK!

A polgári mozgalom ereje

A Második Nyilvánosság egy olyan, 2014 novemberében elindult facebookos csoport és mozgalom, amelyet a politikai nyomásgyakorlással elégedetlen emberek hoztak létre. A csoport létrejöttét kiváltó szikra a Magyar Nemzeti Tanács előző Kulturális Bizottságának (amelynek élén Siflis Zoltán állt) döntése volt Andrási Attilának a szabadkai Népszínház Magyar Társulata művészeti vezetőjének való jelölésével. Elégedetlenségükhöz más polgárok is csatlakoztak, ahogyan a Magyar Társulat színészei is.

A Második Nyilvánosság nevű facebookoldal alapítója Bózsó István, tagjai többek között: Vataščin Péter és Gyulai Zsolt.

A megalapítást követően a csoport nagyon gyorsan 2100 követőt szerzett, hogy mindössze hat hét alatt, január végén elérték céljukat: a társulat művészeti vezetőjének idő előtti leváltását. Helyére  Gyarmati Kata dramaturg került kinevezésre, aki jelenleg megbízott művészeti vezetőként dolgozik.

Minderről, jövőbeni terveikről, tevékenységükről beszélgettünk ezen facebook csoport tagjaival, amely a közeljövőben újabb formát ölt majd.

Ki alkotja a Második Nyilvánosságot?

A Második Nyilvánosságot azon polgárok képezik, akik elégedetlenek a kulturális és tájékoztatási helyzettel nemzetiségi és a helyi szinten egyaránt. A facebook-oldalt öt polgár hozta létre, akik egyben e projektum ügyvivői és szerkesztői is, de napról napra nő az aktív tagok ill. önkéntes segítők száma is. Vannak köztünk újságírók, civil aktivisták, jogászok, informatikusok, menedzserek, sőt, a Vajdasági Magyarok Szövetségének csalódott tagjai is.

Miért jött létre, és miként működik?

A közvetlen kiváltó ok a szabadkai Népszínház Magyar Társulatában kialakult helyzet volt. Működésünk alapja a laza, hierarchiától mentes kapcsolat azon emberek között, akik az internet és a technika segítségével egymással folyamatosan kommunikálnak. A 21. század vívmányainak köszönhetően bármilyen kérdést gyorsan meg tudunk beszélni, üzenetet tudunk váltani, és így azonnal reagálhatunk a közélet minden fontos eseményére.

Az elmúlt három hónapban a legaktívabbak a Népszínház Magyar Társulatának problémáját illetően voltak, amely az Önök erőfeszítéseinek is köszönve új művészeti vezetőt kapott, míg az előzőt a mandátumának lejárta előtt leváltották tisztségéből. Mi volt a nézeteltérés oka?

Az új művészeti vezető, Andrási Attila rövid idő alatt alkalmatlannak bizonyult, aki nem nőtt fel ehhez a kulturális feladathoz, ill. kihíváshoz sem emberi, sem szakmai szempontból. Mi a közönség részeként szembesültünk ezzel a ténnyel, amikor megtekintettük Az ügynök halála c. előadást, melyet Andrási Attila rendezett és vitt színre koprodukcióban a saját színházi formációjával, a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínházzal, melynek az élén a felesége áll, és amely még állandó társulattal sem rendelkezik. A darab totális bukás volt! Andrási véleménye a Magyar Társulatról és a közönségről kétséget kizáróan bebizonyította, hogy tevékenységének célja messze áll a magyar közösség kulturális életének fejlesztésétől. Az ő terve a családi vállalkozás kiterjesztése volt az észak-bácskai régióra is. Nem tudunk szabadulni annak a gyanújától, hogy az ő (tervezett) tevékenységének hasznát látták volna egyes helyi politikusok, a Magyar Nemzeti Tanács egyes tagjai is.

Nem vagyunk birkák!

Az Önök érdeklődése a kulturális élet mellett a város egyéb kérdésköreire is kiterjed?

Minden a Népszínházzal kezdődött, és a Magyar Nemzeti Tanács Kulturális Bizottságának döntésével. Amikor e kérdésben megéreztük a nyilvánosság támogatását, beláttuk, hogy a mi közösségünkben az elégedetlenség túlmutat ezen az eseten, és hogy még csak a jéghegy csúcsát érintettük. Foglalkozni kezdtünk a közösségünket érintő más problematikus területekkel is – a cenzúrázott és átpolitizált médiával.

Hogyan értékelik a szabadkai politikai helyzetet?

A városban a jelenlegi politikai helyzet teljesen beleillik abba a jólismert „trendbe”, melyet Szerbiában az elmúlt évtizedben tapasztalhatunk. Egyre kevesebb a professzionalizmus, és egyre több a populizmus. Az utolsó választás alkalmával az alacsony részvételi arány tökéletesen rámutat a jelenlegi hatalom egyre csökkenő népszerűségére, úgy állami, mint helyi szinten. Olyan helyzetben vagyunk, melyben az igazi és legnagyobb ellenzéket, amely még mindig gyenge, minden létező eszközzel megfélemlítik és nyomást gyakorolnak rá. És ez az ellenzék nem a parlamentben van, hanem az utcán.

Miként fogadta Önöket a nyilvánosság, és miként teszi ezt a hatalom?

Két nyilvánosságot kell megkülönböztetnünk, és ez némiképp oka is a névválasztásunknak, a Második Nyilvánosságnak. A vajdasági magyar nyilvánosságot szemlélve (mert a széles nyilvánosság csak most kezd hallani rólunk) azt tudjuk elmondani, hogy az emberek többsége a világi és a helyi történésekről csak a kisebbségi médiumokból tájékozódik, amelyek mind, kivétel nélkül, a Magyar Nemzeti Tanács felügyelete alatt állnak – az MNT-t pedig szinte kizárólag a Vajdasági Magyar Szövetség tagjai alkotják. Ezek a médiumok semmilyen kritikát nem jelentetnek meg a helyi hatalomról, illetve a magyar közösség „politikai elitjéről”. Az úgymond „első nyilvánosság” információs értelemben egyfajta vákuumban van tartva, így a népesség ezen része nem ismeri a mi kezdeményezésünket, és ebből az irányból nincs is reakció. Azok, akik több forrásból tájékozódnak, jól beszélnek szerbül is, és valamilyen idegen nyelven is, egyre inkább szembesülnek a kissebségi képviselőink arroganciájával és az általuk felelőtlen döntésekkel, amelyek teljes összhangban vannak a szerb kormány határozataival és céljaival. A nyitottabb és tájékozott polgárok rendkívül pozitívan reagáltak a facebookon a Második Nyilvánosság megjelenésére. A hatalom a kezdeményezésünkre a már ismert módon reagált – dezinformációval és cenzúrával a médiában.

Tervezik-e, hogy valamilyen hivatalos formában is megalakulnak?

Folyamatban van a civil szervezetünk alapszabályzatának a kidolgozása, úgyhogy a kérdésre a válasz: igen.

Milyen terveik vannak az elkövetkező időszakra?

Együtt kívánunk működni más, hasonló szervezetekkel és egyénekkel, hogy minél több polgár bekapcsolódhasson a tevékenységünkbe, és ezáltal megismerjük a pillanatnyi politikai helyzettel, közéleti gondjainkkal kapcsolatos javaslataikat és véleményüket. Az internet számunkra mindenhol elérhető, minden nap nő azoknak a száma, akik rákapcsolódnak a világhálóra, így a facebookra is. Továbbra is jelen leszünk a nyilvánosságban, és kinyilvánítjuk az elégedetlenségünket a rossz politikai döntésekkel kapcsolatban. Harcolni fogunk a kulturális intézmények és a média függetlenségéért, valamint a társadalmunk multikulturális értékeinek ápolásáért.

Natalija Jakovljević

[clear]